Megosztás

Kapcsolat

Pótor János református lelkipásztor

Tel: 06-44/385-250; 06-30/395-5893

E-mail: potorjanos@freemail.hu

refegyhazor@freemail.hu

Gondnok: Kiss Andrásné

Harangozó: Herczeg Józsefné

Bemutatkozás

 

Őr a Nyírség észak-keleti részén fekszik, a legközelebbi városok: Vaja (4 km) és Mátészalka (10 km). Megközelíthető a 49-es főúton.

Őr település egykori lakosai gyepűőrök (határőrök) voltak. A település neve lakosainak határőri foglalkozását őrzi nevében, mivel az egykori lakosság kötelessége volt a gyepűk őrzése Más feltételezés szerint a települést az Őry család alapította, és a nevét a családról kapta.

A település neve már az 1200-as évek elején felbukkan. Száz évvel később Őrteleke formában fordul elő, amikor az 1332-36. évi pápai tizedjegyzékek templomáról és papjáról emlékeznek meg. Erről a középkori templomról és az egyház történetéről azonban semmit sem tudunk. A reformáció minden bizonnyal ugyanakkor érte el, mint a környékbeli falvakat, amelyekről tudjuk, hogy a XVI. század végére már reformáltak. Az 1979-80. évi teljes külső-belső renoválás idején derült ki, hogy a jelenlegi templom északi falának egy része a hozzátartozó támpillérrel együtt a XIII. századból való. Az egyház tehát a mindig itt álló templomát használta, mely az évszázadok alatt sokféle pusztuláson és átalakításon ment keresztül.

A jelenlegi templom mai formájában 1800-1803 között épült fel, s az előbbiek alapján bátran mondhatjuk, épült ki a régi templomból torony nélkül, mert mellette állt a régi fatorony. A mennyezetre tett írás is az építésről szól. Az építés mestere egy nagykárolyi kőműves volt, ácsmestere Szabó István, asztalosok Lakatos György és Jakab. Szendrei Kapitány József prédikátor 1809-ben ezt írta: „Temploma szép, új, az 1803-dik esztendőben építették, melyben van kar, kathedra, székek becsületesek. Harang van kettő, az egyik 1675-ben, a másik 1775-ben öntődött.” A templom nyugati homlokzata elé 1819-1820-ban emelték a tornyot, kő sisakot téve rá, a fatornyot pedig 1820-ban széjjelszedték. A toronysisakját egy hatalmas vihar lesodorta, utána pár esztendeig csonkán állott, 1848-ban készítették el a mai favázas sisakot, amit zsindellyel fedtek, de 1894-ben már lemezzel borítottak. A kelet-nyugati tengelyű templom 30 méter magas tornya háromszintes. Az alsó szint sarkított, rajta kőkeretes bejárati ajtó van, fölötte oromzattal zárva. A torony felső szintje pilaszterekkel tagolt s párkánya óraíves. A templom homlokzatai falsávos tagolásúak, a déli oldalon három, félkör záródású ablak és előtér építmény, a keleti homlokzaton két, félkör záródású ablak van. A nyugati homlokzat északi sarkán lépcsős támpillér áll. A helyreállításkor különös fűrészfogas falazás került elő, ami a homlokzati oldalon a járószint fölött kezdődik négy foggal és a hajó északi oldalán 33 foggal folytatódik, és felmegy csaknem a párkány magasságáig. A 9x18 méteres belső térben 1802. július 17-én készült el az egyszínűre mázolt kazetta jellegű sík deszkamennyezet. A belső berendezés eredeti, egyidős a templommal. A szószék falazott, a két karzat fából készült és a templomban 310 ülőhely van. Orgonáját Andresz György építette 1910-ben nyolc változattal. A késő barokk stílusú templom műemlék jellegű.

A 327 kg-os harangját a Budapesti Harangművek készítette 1925-ben, a 120 kg-osat 1775-ben ismeretlen helyen öntötték. (Forrás: Várady József „Tiszántúl református templomai II.).

*****************************************************

 

Az Őri Református Egyházközség 1867-1919 közötti története

egyhaztorteneti_dolgozat_beliv_nyomda3-1-.pdf