Hívogató Berekfürdőre!
Sok szép élménnyel, lelkiekben gazdagon visszatérve, jövőre ismét megszervezzük gyülekezeti táborunkat, melyre szeretettel hívjuk és várjuk a családokat, gyermekeket, fiatalokat, akik szeretnének jó közösségben, az Ige fényében, tartalmasan, mozgalmasan nyaralni. A Berekfürdői Református Üdülő ideális hely a kikapcsolódásra: strandolás, sportolás, ping-pong, csocsó, biliárd, kötélcsúszda, túrázás, barkácsolás, focizás várják a jelentkezőket!
**********************************************************
Berekfürdői nyár 2014.
Isten kegyelméből elérkezett a várva-várt nap.
Kis unokámmal együtt izgalommal készültünk a nyaralásra. Előző nap mindent becsomagoltunk, így hétfő reggel amikor megcsörrent a „vekker”, már csak a szokásos reggeli teendőket kellett elvégezni.
Most kivételesen Patrikot sem kellett noszogatni az ébresztéssel, hisz amikor szóltam, hogy indulhatunk, azonnal kipattant az ágyból.
¾ 8 h-kor a templom előtt már szinte teljes volt a csapat. 8 órakor /a kisbusszal és 2 személygépkocsival/ teli kíváncsisággal és izgalommal 18-an indultunk útnak: Pótor János Tiszteletes Úr, felesége Ágika és két kislányuk: Eszter és Ágika; Tóth Miklósné Ibolya és két unokája: Levente és Bence; Kozma István és felesége Joli; a 4 Hegedűs gyerek: Márk, Barbara, Patrik és Erik; Ráthonyi Imréné Erzsike néni; Tóth Lajosné Ági; Balázs Ottó; és végül jómagam /Kiss Lászlóné/ és unokám Patrik. Balázs Ottó felesége Zsuzsa és két kislányuk: Anna és Abigél kedden csatlakoztak a csoporthoz.
Az út hamar eltelt, mivel jókat beszélgettünk. Kb. ½ 12 h-kor már Berekfürdőn voltunk. Poggyászunkat felhordtuk a szobákba, majd pihentünk egy kicsit.
12:30 h-kor ebédeltünk, majd rövid pihenő után együtt mentünk a közeli strandra. 18 h-ig maradtunk, aztán egy gyors átöltözés és 18:30 h-kor már vacsoráztunk. Kb. 20 órakor közös imádságon vettünk részt. Azután 22 óráig szabad program következett. Este 10 h-kor szigorú takarodó !!!
A napi programok szinte ugyan úgy alakultak, azzal az eltéréssel, hogy a reggeli pihenő után imádság következett. Naponta hallgattuk a Bibliából Isten igéjét, az éppen soron következő Filippi leveleket olvastuk fel.
A Filippi levél egy köszönő levél.
Pál a levél írásakor Rómában van, börtönben. Évek teltek el filippibeli tartózkodása után, és ismét szeretetcsomagot kapott tőlük. Ezt köszöni meg.
A levél összefügg Epafroditussal. Úgy látszik, hogy ő nem csupán az ajándékot adta át Pálnak, hanem személyes szolgálatára is maradt.
Közben beteg lett, honvágya is volt, szomorú volt, mert tudta, hogy odahaza aggódnak érte. Ezért Pál hazaküldte. De nem volt nyugta, nehogy odahaza léhűtőnek tartsák, ezért nem sajnálta a fáradságot, hogy ajánlólevelet írjon:
„ Fogadjátok az Úrban teljes örömmel és becsüljétek meg az ilyeneket, mert Krisztus ügyéért közel jutott a halálhoz, amikor életét kockáztatta azért, hogy helyettetek szolgáljon nálam. „ (2,29-30.) Pál maga is börtönben van, szembenéz a halállal, de azon fáradozik, hogy Epafroditus hazatérését megkönnyítse.
Bátorítani akarja a filippibelieket, hogy az előttük álló próbákat kiállják. (1,28-30.)
A levél egy nyomatékos felhívás az egyetértésre. Ezt Krisztus alázatára vezeti vissza. (2,1-11.) A gyülekezetben volt két asszony, akik veszekedtek, és a gyülekezet békéjét veszélyeztették. (4,2.) Voltak hamis tanítók is, akik a gyülekezetet a Krisztus útjáról el akarták téríteni. (3,2.) A levél komoly figyelmeztetés, hogy az egyház egységét meg kell őrizni.
Pál apostoltól örömlevélnek nevezhetjük ezt az írást. Ismételten visszatérő szavai: öröm, örülni. Szívét a fogságból barátaira irányítja, szívüket pedig örömre, amit senki el nem rabolhat.
Áhitat után szabad foglalkozás volt. Az üdülő udvarán rengeteg szabadtéri játék volt. Hinta, csúszda, felvonós csúszda, mászóka, libikóka, focipálya, íjászat. Mindezeket előszeretettel ki is próbáltuk. Az alagsorban csocsó, biliárd, ping-pong állt rendelkezésünkre.
Két délelőtt közös sétát tettünk a településen. Megtapasztalhattuk a helyiek igényességét, rend- és tisztaságszeretetét környezetükkel szemben.
A tiszta, rendezett, virágoktól pompázó környezetben öröm volt sétálni. Meglátogattuk a helyi katolikus, majd a református templomot. Meglepődtünk azon, hogy a templomok nyitva álltak, szabadon beléphettünk, senki nem őrizte azokat. A református templomnak nem csak a belseje, de külső környezete is szemet gyönyörködtető volt.
A délutánt mindenki a strandon töltötte. Igyekeztünk kihasználni a termálvíz, illetve gyógyvíz jóindulatú hatását. Mindeközben jókat játszottunk, illetve beszélgettünk a vízben. Lelkileg és testileg egyaránt feltöltődtünk. Köszönet és hála a szakácsoknak, nagyon finom, egészséges és változatos reggelit, ebédet és vacsorát készítettek számunkra. Vitaminról is gondoskodtak, minden napra jutott valamilyen gyümölcs.
Nagyon sokat beszélgettünk és játszottunk a Magdaléneumból, valamint a ramocsaházi gyülekezetből érkezettekkel is.
Az áhitat második részében Balázs Ottó, majd felesége Zsuzsa egy tanulságos történetet mondott el, melyet igen nagy csodálattal hallgattunk. Hudson Taylor misszionárius viszontagságos életét mutatták be, aki egy beteges vézna kisfiú volt, de Istenbe vetett hite megerősítette, és a kitűzött célt, azt, hogy Kínában lesz misszionárius, megvalósította.
Sok viszontagság, megaláztatás, pénztelenség ellenére mindig Istenben bízott, hozzá fohászkodott és Isten mindig megsegítette.
Sok-sok embernek felkeltette az érdeklődését, így sok helyre meghívták, hogy tartson előadásokat Kínáról és a misszióról. A misszióhoz szükséges pénzről Isten újra csodálatosan gondoskodott és így 1866-ban útnak indulhatott 11, majd több mint 1000 misszionárius Kínába.
40 évig vezette a Kínai Belföldi Missziót, míg elköltözött mennyei Urához.
„ Mi emberek csődöt mondhatunk, sőt voltaképpen szüntelenül csődöt mondunk: Isten azonban sohasem vall kudarcot!”
E csodálatos történetet a Taylornak Istenbe vetett hitéről ámulattal hallgattuk úgy a gyerekek mind a felnőttek.
Sajnos elérkezett az utolsó este, melyet Berekfürdőn tölthettünk. A ramocsaházi gyülekezet meghívására együtt tölthettük az estét a testvérekkel. Nagyszabású Ki mit tud? -ot szerveztek. Igen sokszínű előadásnak lehettünk fül- és szemtanúi. Így többek között vers, ének, furulya, szóló, ill. családi előadásban. A Magdaléneum lakói igen kedves, szívszorongató kis műsorral örvendeztettek meg bennünket. Mindenki meghatódva, könnyeikkel küszködve nézte, illetve tapsolta végig műsorukat.
Az előadás humoros játékkal fejeződött be. Végül hatalmas tortával zárták a rendezvényt.
Pénteken reggeli után megtartottuk utolsó közös áhitatunkat, majd értékeltük az elmúlt pár napot. Mindenki örömmel és hálaadással számolt be az együtt töltött szép pillanatokról. Aztán kb. 11 órakor hazafelé vettük utunkat.
A Jó Isten segítségével sikeresen hazaérkeztünk.
Köszönjük és hálát adunk Istennek, hogy nem csak a munka örömét, de a pihenés lehetőségét is megadta számunkra.
Őr, 2014. 08. 10. Kiss Lászlóné (gyülekezeti tag)
Berekfürdő 2016. augusztus 8-12.
